Lo toishiide tsukure, tsukure, tsukure, lo toishiide tsukure, my feel Lady.
Tetstohana Gere tsukure, tsukure, tsukure, tetstohana gere tsukure, my feel Lady.
Éééés lenyugodtam... legalábbis addig, míg anyám rá nem kérdezett, 'mi van az Andival?' Há mit tudjam én...?
Na, voltunk ma Miskolcon és letudtuk a vizsgát... sajnos tudok összevonni, kivonni, szorozni az osztásnál meg már elfáradt az agyam és az ő szavukkal éljek: elfelejtettem hogy kell osztani. Nem baj, van számológép...
Aztán beugrottunk a tescoba, anya kinézett egy érintőképernyős mobilt, amit szándékozik megvenni nekem. Nem enyhén fagytam oda a betonhoz... na meg az üvegablakhoz, ami mögött ott volt az a csodás készülék.
Aztán... hazaértünk, kipakoltunk és most itt ülök. De nem sokáig, mert majd Hanna számít rám. A kis gyönyörűség! ^^
U.I.: Chibi, kitartást! Yoshaaaa~! (≧∀≦)
U.I.: Chibi, kitartást! Yoshaaaa~! (≧∀≦)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése