2010. december 22., szerda

Egyre rosszabb



A pillantásodért haldoklom... Igen, már csakis azért. Sikerült olyan felnőttesen gondolkodnom, hogy eljussak arra a pontra; neki családja van és hiába a sok rossz hír a párról, Miyavi boldog... nem kényszerítették házasságra, csak mert egy egy éjszakás kalandjából felcsinálta az énekesnőt. Ez mind csak tévhit volt...
Őrlődöm: menjek vagy ne menjek? Meg tudnék bolondulni. Annyi minden kavarog bennem a kósza gondolatokról ne is beszéljünk!
Nem sokat tudok ide írni... szerintem egy kép megold mindent, ami ezzel kapcsolatos. Nincs helyem az életében! Soha nem is lesz!




A nővéremet beutalták a kórházba. Két napja hidegrázás kínozza. Az éjjel hirtelen elkapott rohammal egy negyven fokos láz is kialakult. Az ügyelet nem tudott vele mit csinálni; ölbe tett kézzel nézték, ahogy zokog. Az én huszonnyolc éves nővérem zokog.
A háziorvosnak volt esze, attól eltekintve, hogy mindent a depresszióra fog. Sajnos én is hozzá tartozom, így ha erős fejfájással és hányingerrel jelentkezem nála, a lelki problémáimra fogja: örökös recept: ne stresszeljek!

Pont, mikor a karácsony a nyakunkon van... mintha visszatekintettem volna a múltba; csak épp magamat látom, amint infúziós csövekkel körbevéve fekszem az ágyon, halálra vált arccal. Mint akiben már nincs élet... Velem előfordulhat, de ne a nővéremmel!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése